Életmód és megelőzés,  Pszichoszomatikus és lelki összefüggések

Bántalmazás ért? Ne tartsd vissza magad! Itt van, mit tegyél.

A sérülések kezelése mindig is középpontjában állt a sportolók és az aktív életmódot folytatók figyelmének. Az évtizedek során kialakult módszerek és technikák folyamatosan fejlődnek, ahogyan egyre több kutatás világít rá a gyógyulási folyamatokra. Sokáig a jegelés volt az elsődleges választás, ha valaki sérülést szenvedett el, hiszen a jég alkalmazása a fájdalom csillapítására és a gyulladás mérséklésére szolgált. Azonban a legfrissebb tudományos eredmények szerint a jegelés nemcsak hogy nem segít, hanem akár gátolhatja is a gyógyulást.

A hagyományos RICE (pihenés, jegelés, kompresszió, megemelés) módszer helyett új, hatékonyabb megoldások kerülnek előtérbe. A tudomány azt mutatja, hogy a gyulladás természetes része a gyógyulási folyamatnak, és hogy a jegelés, ha nem is minden esetben, de sokszor inkább hátráltatja a regenerációt. Az alábbiakban bemutatjuk, miért érdemes elhagyni a jegelést, és milyen alternatív módszereket érdemes alkalmazni a sérülések kezelésében.

A jegelés elhagyásának indokai

A RICE módszer évtizedeken át a sérülések kezelésének alapjául szolgált, ám a legújabb kutatások arra figyelmeztetnek, hogy a jegelés nemcsak, hogy nem segít a gyulladás csökkentésében, hanem éppen ellenkezőleg, hátráltathatja a gyógyulási folyamatokat. A gyulladás valójában a test természetes reakciója a sérülésekre, amely lehetővé teszi a gyógyulást elősegítő sejtek érkezését a sérült területre.

A különböző orvosi szaklapok, mint például a Journal of Emergency Medicine és a Journal of Athletic Training, számos tanulmányban mutatták ki, hogy a hidegterápia, amelybe a jegelés is beletartozik, nem hozza a várt klinikai eredményeket. A kutatások rámutattak, hogy a krioterápiás kezelések hatékonyságát megkérdőjelezik a kis mintavétel miatt, valamint az anekdotikus bizonyítékok túlsúlya miatt. A szakértők hangsúlyozzák, hogy a jegelés nemcsak a gyulladás mértékét csökkentheti, hanem a regenerációs folyamatokat is negatívan befolyásolhatja.

Gabe Mirkin, a RICE módszer „feltalálója” is már elismerte, hogy a jegelés nem hozza meg a várt eredményeket, és kijelentette, hogy bárki használhatja, ha úgy érzi, hogy ez segít, de tudnia kell, hogy ezzel késlelteti a gyógyulást. Az új megközelítések és a tudományos eredmények figyelembevételével egyre inkább a mozgás és a gyulladás természetes kezelésére összpontosítanak.

Az első lépések a gyógyulás felé

A legfontosabb, amit sérülés esetén tehetünk, hogy minél hamarabb visszatérünk a mozgáshoz. A modern orvosi szemlélet alapelvei, mint a MOVE, PEACE és LOVE, mind a sérült területek fokozatos rehabilitációjára összpontosítanak.

A MOVE (Mozgás) rész magában foglalja a mozgás fontosságát a pihenés helyett. Az aktív rehabilitáció során különböző mozgásformákat érdemes alkalmazni, mint például a vízben való futás, úszás vagy könnyű súlyzós edzés. A cél az izomerő és az egyensúly fejlesztése, amely segít megőrizni a sérült izom állapotát.

A PEACE (Védelem, Emelés, Gyulladáscsökkentők elkerülése, Kompresszió, Újra tanulás) lépései arra összpontosítanak, hogy a sérült testrészt védjük, emeljük, és kerüljük a gyulladáscsökkentő kezeléseket az első napokban. A kompresszió szintén hasznos lehet, de a hangsúly itt is a mozgáson van.

Végül a LOVE (Terhelés, Optimizmus, Vérkeringés fokozása, Edzés) lépései azt javasolják, hogy a rehabilitációs folyamat során terheljük a sérült területet, legyünk optimisták, fokozzuk a vérkeringést, és végezzünk rendszeres edzéseket. Az optimista hozzáállás önmagában is jelentős hatással bír a gyógyulásra.

A mozgás fontossága a rehabilitáció során

A rehabilitáció során kulcsfontosságú a fokozatos mozgás visszaállítása. A sérült terület óvatos mozgatása elősegíti a gyógyulást, hiszen a mozgás serkenti a vérkeringést, ami elengedhetetlen a megfelelő regenerációhoz. Az immobilizáció ugyanis könnyen izomleépüléshez vezethet, ami a gyógyulást is hátráltathatja.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy el kell kerülni a rögzítők (brace) hosszú távú használatát, mivel ezek lassíthatják a felépülést és csökkenthetik a testtel való bizalmat. A sérülés után már a kezdeti szakaszban érdemes különböző mozgásformákat kombinálni, mint például a vízben való futás, úszás, ellipszis tréner használata, és a lassú futás.

Fontos, hogy a rehabilitáció során támogassuk a pácienst lelkileg is, bátorítva őt a mozgásra. A személyre szabott javaslatok és a megoldások megosztása növeli a páciens felelősségérzetét a gyógyulási folyamatban, így a felépülés gyorsabbá válik. Az optimista hozzáállás nemcsak a fizikai, hanem a mentális gyógyulást is elősegíti.

Összegzés

A mozgás kulcsszerepet játszik a sérülések rehabilitációjában. A tudományos kutatások és a modern orvosi gyakorlatok azt mutatják, hogy a jegelés helyett a fokozatos mozgás, a sérült terület védelme, és a gyulladás természetes kezelése a leghatékonyabb. Az új megközelítések és a tudományos eredmények figyelembevételével biztosak lehetünk abban, hogy a mozgás és az aktív rehabilitáció a sérülések gyógyulásának kulcsa.